2016. május 2., hétfő

A hét Kutatója az Élet és Tudományban

Az Élet és Tudomány e heti számában, "A hét kutatója" rovatban interjú olvasható tanszékünk munkatársával, Sramkó Gáborral.

2016. április 14., csütörtök

Takács Attila doktori szigorlata


TAKÁCS ATTILA
biológiai tudományokban PhD doktorjelölt
doktori szigorlatát a DE Természettudományi és Informatikai Doktori Tanácsa
2016. április 18-án, hétfőn, 10:00 órára tűzte ki.
Helye: DE TTK Ökológiai Tsz 104-es terem (Debrecen, Egyetem tér 1.)

A Szigorlati Bizottság:

Elnök:
Dr. Magura Tibor egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék

Tagok:
Dr. Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó, MTA ÖK DKI Tisza-kutató Osztály
Dr. Deák Balázs tudományos munkatárs, MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Vizsgatárgyak:
Főtárgy: Természetvédelem
Melléktárgy: Növényföldrajz és florisztika

2016. február 25., csütörtök

Cikksorozat a KITAIBELIA-ban

Kiegészítések a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához

A hazai terepbotanika egyik jelentős mérföldkövéhez érkezett el, amikor a közelmúltban megjelent a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015). A hazai flóra módszeres, a közép-európai flóratérképezéssel összehangolt feltárásának gondolata 1999-ben, a III. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás konferencián vetődött fel. Azóta a Magyarország területét lefedő több, mint 2800 KEF-kvadrát felmérése megtörtént. A munkában 171 terepi felmérő vett részt. Az adatsorba bedolgozásra kerültek a közép-európai-flóratérképezési azonosítóval (Niklfeld ) ellátott publikált előfordulási adatok, valamint számos taxon esetében herbáriumi adatok is.

Az elterjedési adatokat ilyen finom léptékben megjelenítő, ekkora területet lefedő és ennyi taxont feldolgozó mű törvényszerűen hordoz hiányosságokat. A most megjelent térképek többsége kiegészíthető (i) kvadrátazonosító nélkül publikált adatokkal, (ii) publikálatlan, ’elfekvő’ adatokkal vagy (iii) herbáriumi anyag feldolgozásával. Az elkövetkező évek fontos feladata az Atlaszban megjelent térképek pontosítása, kiegészítése. Erre, vagyis adatok megküldésére a flóratérképezési program számára, tettek is felhívást a kötet szerkesztői. Ugyanakkor a jelentőséggel bíró adatok esetében talán nem érdemtelen a primer lelőhelyadatok publikálása sem.

A hazai növényvilág jobb megismeréséért és védelméért fáradozó szakmai folyóiratok eddig is nagyszámú florisztikai cikket közöltek, amelyek jellemzően területi, esetleg taxonómiai alapon gyűjtötték egy csokorba az adatokat. A flóraatlasz megjelenése egy új tematika lehetőségét is felveti: a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképein nem szereplő, publikálatlan adatok egybegyűjtését. Terveink szerint a Kitaibelia-ban elindítunk egy cikksorozatot, amelynek célja az Atlasz adatbázisának struktúrájával kompatibilis, dokumentált adatközlés. A sorozatban reményeink szerint sok szerzős közlemények fognak megjelenni, az egyes adatok esetében pedig feltüntetésre kerül az adat szerzőjének neve.

A sorozat első részéhez várjuk a közreműködők jelentkezését! Az országosan vagy regionálisan ritka, szórványos vagy adathiányos taxonok legalább KEF-kvadrát szintjén újnak bizonyuló előfordulási adatait, amelyeket a szerzők más tematikájú cikkekben nem szándékoznak publikálni. Az adatközlés taxonómiai-nevezéktani alapjának maga az Atlasz (Bartha et al. 2015), az ebben nem szereplő taxonok esetében széles körben elfogadott művek (Flora Europaea, Atlas Florae Europaeae, IPNI, The Plant List, Euro+Med Plantbase, kritikus taxonok nemzetközi monográfiái) tekintendők.

Adatközlésnél a következő attribútumokat kérjük megadni:

* taxon-név

* település (közigazgatási hovatartozás)

* pontos lelőhely (dűlőnév vagy más, könnyen azonosítható viszonyítási pont megadásával)

* KEF-kvadrát azonosítója
 
* észlelés ideje

* herbárium

* releváns irodalmi hivatkozás

* adatszolgáltató neve

Példa:

 
Az adatok ellenőrizhetősége érdekében javasoljuk bizonyítópéldányok elhelyezését valamely közgyűjteményben (például MTM Növénytára, Debreceni Egyetem herbáriuma).

Miért a Kitaibelia?

Az Atlaszban összesen 25 folyóiratnak 269 cikkét hivatkozták, legnagyobb számban a Kitaibelia-t (117 cikk).
 
 
Ez egyfelől megnyugtató visszaigazolása az erőfeszítéseinknek, másrészt pedig kihívás is a jövőre nézve. Bízunk benne, hogy lapunk továbbra is a hazai terepbotanika népszerű fóruma marad.

 A cikksorozat első része a Kitaibelia 21(1) füzetében fog megjelenni, amelyhez még örömmel fogadunk adatokat a kitaibelia@unideb.hu email címen.

Takács Attila & Molnár V. Attila
szerkesztők

Hivatkozott irodalom

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Niklfeld H. (1971): Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20: 545–571.

2016. január 23., szombat

KITAIBELIA jubileumi évfolyam

Megjelent a tanszéki periodika, a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 20. évfolyama. A 312 oldal terjedelmű kötet két füzetében (Siroki Zoltán emlékszám (címlapján a hólyagos herével) és Waisbecker Antal emlékszám (címlapján a dunántúli sással)) összesen 25 lektorált közlemény és 5 + 11 apró közlemény kapott helyet.
 
 

A kiadvány 2500 Ft-os áron megvásárolható lesz a Budapesten 2016. február 12–14. között rendezendő XI.Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián.

Azoknak a megrendelőknek, akik a konferencián nem vesznek részt postán küldjük ki a kötetet (ára csomagolási és postaköltséggel együtt 3300 Ft, amit a kötethez mellékelt sárga csekken kérünk befizetni).

Kérjük azokat a megrendelőket, akik postai úton kérik példányukat, hogy ezt jelezzék számunkra a kitaibelia@unideb.hu email-címen.

 


Köszönjük a szerzők, a lektorok és a nyelvi lektorok munkáját valamint a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA Debeceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottság és az Olvasók támogatását!

Köszönettel és tisztelettel:

Takács Attila & Molnár V. Attila
szerkesztők

2015. december 21., hétfő

Megjelent online a KITAIBELIA 20. évfolyam 2. száma

A DE TTK Növénytani Tanszék Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirata legújabb számának cikkei szabadon és teljes terjedelmükben elérhetők a lap honlapján.

A 21(1) számba még 2016. március 15-éig várunk kéziratokat az alábbi email-címre:
 
A 20(2) szám tartalma:

179
193
202
206
213
235
254
259
268
286
300
BAUER Norbert, BALOGH Lajos, BEZECZKY Árpád, NAGY József, DEÁK Balázs, KISS Orsolya, VALKÓ Orsolya, SCHMIDT Dávid, TÖRÖK Péter, SZŰCS Péter, KOVÁCS Dániel, LENGYEL Attila, MÁTÉ András, SOMLYAY Lajos: Apró közlemények / Short communications (DOI: 10.17542/kit.20.300)
311
TAKÁCS Attila & MOLNÁR V. Attila: Utószó / Epilogue (DOI: 10.17542/kit.20.311)

A 2015-ös évfolyam két számának megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatása tette lehetővé.

2015. december 14., hétfő

A Diószegi Szeminárium következő előadása

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Diószegi Szeminárium következő rendezvényének előadásán:

Süveges Kristóf & Mesterházy Attila:
Botanikai kutatóúton a Mali Köztársaságban (Nyugat-Afrika)

Helyszín: Élettudományi Épület, Diószegi Szeminárium (1.035)

Időpont: 2015. 12. 17., 18.00 óra

 

2015. december 10., csütörtök

Cikk a látonya fajok elöntés által okozott alaktani változatosságáról


Megjelent ’Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae)’ című cikk a PeerJ című folyóiratban.

A közlemény letölthető innen vagy innen.



Abstract
Vegetative characters are widely used in the taxonomy of the amphibious genus Elatine L. However, these usually show great variation not just between species but between their aquatic and terrestrial forms. In the present study we examine the variation of seed and vegetative characters in nine Elatine species (E. brachysperma, E. californica, E. gussonei, E. hexandra, E. hungarica, E. hydropiper, E. macropoda, E. orthosperma and E. triandra) to reveal the extension of plasticity induced by the amphibious environment, and to test character reliability for species identification. Cultivated plant clones were kept under controlled conditions exposed to either aquatic or terrestrial environmental conditions. Six vegetative characters (length of stem, length of internodium, length of lamina, width of lamina, length of petioles, length of pedicel) and four seed characters (curvature, number of pits / lateral row, 1st and 2nd dimension) were measured on 50 fruiting stems of the aquatic and on 50 stems of the terrestrial form of the same clone. MDA, NPMANOVA Random Forest classification and cluster analysis were used to unravel the morphological differences between aquatic and terrestrial forms. The results ofMDA cross-validated and Random Forest classification clearly indicated that only seed traits are stable within species (i.e., different forms of the same species keep similar morphology). Consequently, only seed morphology is valuable for taxonomic purposes since vegetative traits are highly influenced by environmental factors.


Hivatkozás:
Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473; DOI 10.7717/peerj.1473